A TÁRSASÁG EMLÉKÉRMEI, DÍJAI ÉS A KITÜNTETETTEK NÉVSORA
1. Révai Miklós-emlékérem és -díj. Jelenleg a Társaságtól adható legmagasabb rangú kitüntetés. Kimagasló nyelvtudományi munkásságért ítélhető oda. A Révai-emlékérmet 1968-ban adták át először. 1979-től díj is járul hozzá (Magyar Nyelv 1968: 374, 379; 1976: 510, 1979: 122).
A kitüntetettek: Pais Dezső (1968); Deme László és Imre Samu (1969); Tompa József (1970); Kelemen József (1971); Szabó T. Attila (1972); Károly Sándor (1973); Fokos-Fuchs Dávid (1974); Hadrovics László és Wolfgang Schlachter (1975); Országh László (1977); Benkő Loránd (1978); Tamás Lajos (1979); Kovalovszky Miklós (1981); Kálmán Béla (1983); Lőrincze Lajos (1985); Balázs János (1987); Lakó György (1989); Mollay Károly (1991); Péter Mihály (1993); E. Abaffy Erzsébet (1995); Nyíri Antal (1997); Fábián Pál (1999); Király Péter (2001); Elekfi László (2004); Szathmári István (2009); Hajdú Mihály (2010); Kiefer Ferenc (2011), Keszler Borbála (2014); Nyomárkay István (2019); Kiss Jenő (2024).
2. Csűry Bálint-emlékérem és -díj. A nyelvjáráskutatás, a földrajzinév- és személynévgyűjtés, illetőleg az önkéntes nyelvjárásgyűjtés területén végzett számottevő eredmények elismerésére alapították. Először 1972-ben ítélték oda a Csűry-emlékérmet. Díj 1992 óta társul hozzá (Magyar Nyelv 1972: 506, 509).
A kitüntetettek: Végh József (1972); Ördög Ferenc (1973); Király Lajos, Markó Imre Lehel (1974); Pelle Béláné (1975); Birkás János, Hajdú Mihály (1976); Balogh Lajos (1977); Bognár András, Rónai Béla (1978); Penavin Olga (1979); Gálffy Mózes, Körmendi Géza (1980); Kiss Jenő, Vadas István, Vöő István (1981); Bárdosi János, B. Gergely Piroska, Szabó József (1982); Murádin László, Pesti János, M. Varga Mária (1983); Matijevics Lajos, Mező András, Szabó Géza (1984); Kováts Dániel, Péntek János, Rácz Sándor (1985); Farkas Ferenc, Kálnási Árpád, Lizanec Péter (1986); Bura László, Sebestyén Árpád, Tóth Imre (1987); Papp György, Tungli Gyula, Vörös Ottó (1988); Bokor József, Büki Szabó József (1989); Guttmann Miklós, Horváth Katalin, Pápayné Kemenczey Judit (1990); Janicsek Jenő, H. Tóth Tibor (1991); Hints Miklós, Molnár Zoltán (1992); Kótyuk István, Teleki Tiborné, Sándor Anna (1993); Jankus Gyula, Nagy Géza (1994); Binder Pál, P. Lakatos Ilona, T. Károlyi Margit (1995); Kolláth Anna, Zsigmond Győző (1996); Galambos Ireneus Ferenc (1997); Fercsik Erzsébet, Raátz Judit (1998); Zelliger Erzsébet (1999); Lovas János (2000); Cs. Nagy Lajos, Varga József (2001); Hegedűs Attila (2002); Mizser Lajos (2003); Juhász Dezső (2004); Zilahi Lajos (2005); Vörös Ferenc (2006); Ábrahám Imre (2007); N. Császi Ildikó (2008); Sajtos József (2009); Hosszú Ferenc (2010); Mazurka Károly (2011); Silling István (2012); Fülöp Lajos (2013); Vékás Domokos (2014); Fodor Katalin (2016); Posgay Ildikó (2017); Presinszky Károly (2023).
3. Gombocz Zoltán-emlékérem és -díj. Fiatal, 35 évnél nem idősebb nyelvészek kiemelkedő nyelvtudományi művéért ítélhető oda, szakterületi megkötés nélkül. 1977-ben ítélték oda először a Gombocz-emlékérmet, amelyhez 1983 óta társul díj is (Magyar Nyelv 1977: 504; 1984: 113).
A kitüntetettek: Honti László (1977); Kemény Gábor (1978); Korompay Klára (1979); Gaál Edit (1980); Huszár Ágnes (1981); Sz. Bakró Nagy Marianne (1983); É. Kiss Katalin (1985); Juhász Dezső (1987); Szabolcsi Anna (1989); Balázs Géza (1991); Dörnyei Zoltán (1993); Lengyel Klára (1995); Laczkó Krisztina (1997); Kugler Nóra (1999); Tóth Valéria (2001); Farkas Tamás (2004); Markó Alexandra (2009); Bárányné Komári Erzsébet (2010); Slíz Mariann (2011); Szabó Tamás Péter (2012); Vargha Fruzsina Sára (2013); Németh Michał (2014); Kocsis Zsuzsanna (2023); Varga Mónika (2024).
4. Fokos-Fuchs Dávid-díj. A Fokos család alapítványának köszönhetően 1974-ben és 1978-ban is adtak ki jutalmat, Fokos-díjként azonban hivatalosan 1980-tól él ez a finnugrisztika területén elismerésre méltó teljesítményt felmutató fiatal nyelvészeknek adható elismerés (Magyar Nyelv 1975: 507; 1979: 122, 125; 1981: 250).
A kitüntetettek: Korenchy Éva (1974); A. Molnár Ferenc (1978); Janurik Tamás (1980); Szíj Enikő (1982); Csepregi Márta (1984); Keresztes László (1986); Csúcs Sándor (1988); Jakab László (1990); Z. Csaba Katalin (1992); Sipőcz Katalin (1994); Schmidt Éva (1996); Csepregi Márta (1998); C. Vladár Zsuzsa (2000); Várnai Zsuzsa (2004); Mészáros Edit (emléklap) (2009); Gulyás Zoltán (2023).
5. Pais Dezső-emlékérem és -díj. Elsősorban a nyelvtörténeti és névtani kutatások terén maradandót alkotó nyelvészeknek adható kitüntetés. A díjat Zalaegerszeg városa alapította 1985-ben, illetőleg ítéli oda a Magyar Nyelvtudományi Társaság közreműködésével. Az ünnepélyes átadásra mindig Zalaegerszegen kerül sor. 1986-ban ítélték oda először (Magyar Nyelv 1986: 118; 1987: 120).
A kitüntetettek: Szabó T. Attila (1986); Benkő Loránd és Hadrovics László (1987); Rácz Endre (1988); Lőrincze Lajos (1989); Ördög Ferenc (1990); Kázmér Miklós (1991); Markó Imre Lehel (1992); Kiss Lajos (1993); Mollay Károly (1994); Végh József (1995); Elekfi László (1996); Szathmári István (1997); B. Gergely Piroska (1998); Pusztai Ferenc (1999); Mező András (2000); Rédei Károly (2001); Hajdú Mihály (2002); Fehértói Katalin (2003); Pesti János (2004); Balogh Lajos (2005); Juhász Dezső (2006); Hoffmann István (2007); Kiss Jenő (2012).
6. Kosztolányi Dezső-díj. Az irodalmi névadás, a névesztétika, a magyar nyelv és irodalom összefüggése vizsgálatának föllendítésére alapított díj, amelyet az e területeken kiemelkedőt alkotó kutatók nyerhetnek el. 1988-ban ítélték oda először (Magyar Nyelv 1986: 118; 1987: 121).
A kitüntetettek: J. Soltész Katalin (1988); Török Gábor (1990); Lőrincze Lajos (1992); Fábián Pál (1994); Szabó Zoltán (1996); Éder Zoltán (1998); V. Raisz Rózsa (2001); Kocsány Piroska (2004); Péter Mihály (emléklap) (2009); Gáspári László (emléklap) (2011); Kemény Gábor (2012); Rozgonyiné Molnár Emma (2016); Szikszainé Nagy Irma (2024).
7. Bárczi Géza-emlékérem és -díj. A magyar nyelvtudomány, különösen a történeti nyelvtudomány területén kiemelkedő eredményeket elért kutatók jutalmazására szolgál. Budapest III. kerületi önkormányzatának alapítványából született a díj. 1994-ben ítélték oda először (Magyar Nyelv 1995: 107).
A kitüntetettek: Hegedűs Attila és Papp Lajos (1994); D. Bartha Katalin (1995); Penavin Olga (1996); N. Abaffy Csilla (1997); Ruzsiczky Éva (1998); S. Hámori Antónia (1999); Velcsov Mártonné (2001); Szathmári István (2004); Keszler Borbála (2009); Haader Lea (2010); A. Molnár Ferenc (emléklap) (2011); Korompay Klára (2023).
8. Zsirai Miklós-díj. A finnugor nyelvtudomány (különös tekintettel az obi-ugor kutatásokra); a magyar nyelvtudomány és a magyar őstörténeti kutatások területén kiváló eredményt elérő kutatók jutalmazására Zsirai Miklós lányától alapított díj. 1998-ban ítélték oda először (Magyar Nyelv 1999: 114).
A kitüntetettek: Schmidt Éva (1998); Nagy Katalin (2002); Sipos Mária (emléklap) (2009); Ruttkay-Miklián Eszter (2022); Maticsák Sándor (2023); Gugán Katalin (2024).
9. Magyar Nyelv-díj. Azoknak ítélhető oda, akik a Társaság folyóiratában, a Magyar Nyelvben kiemelkedő színvonalú, fontos témájú tanulmányt tesznek közzé, különösen a magyar nyelvtörténet, a dialektológia, a névtan, a tudománytörténet és a nyelvészeti alapú őstörténet területén. 1999-ben alapított díj, még nem ítélte oda a Társaság (Magyar Nyelv 2000: 120-1). Az alapító, Benkő Loránd néhai elnök élete utolsó szakaszában rendelkezett a díj megszüntetéséről és arról, hogy az alapítványi összeg szükség esetén a Magyar Nyelv kiadásának a segítésére fordítandó.
10. A Magyar Nyelvtudományi Társaság díszoklevele.
A kitüntetettek: Bősze Péter orvosprofesszor, a Magyar Orvosi Nyelv alapító szerkesztője (2011); Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió örökös főbemondója (2016).
A Társaság emlékérmeiről és díjairól
Társasági alapítvány a Révai-, a Csűry- és a Gombocz-emlékérem. Magukat megnevezni nem kívánó társasági tagok, illetőleg családtagok a Társaság és a nagy elődök iránti hálából tett alapítványának köszönhetően jött létre a Fokos-, a Kosztolányi- és a Zsirai-díj. A Magyar Nyelv-díj megalapítása az alapítványtevő azon szándékának köszönhető, hogy a Társaság életében alapvető fontosságú Magyar Nyelv színvonalas folyóiratként való megmaradását és zökkenőmentes megjelenését elősegítse. A Révai- és a Gombocz-emlékéremhez egy volt társasági tag jóvoltából társul díj. A Csűry-emlékéremhez társasági tagok, illetőleg a Társaság hozzájárulásának köszönhetően kapcsolódik díj. A Zsirai-díj alapösszege több tagtárs adományából növekedett. A Pais-emlékérmet és díjat Zalaegerszeg városa alapította. A Bárczi-díj létrehozását a budapesti III. kerületi (csillaghegyi) önkormányzat adománya tette lehetővé. (További információkra l. még Magyar Nyelv 1987: 120-1; 1999: 114.)
Az első emlékérmet, az akkor még csak Révay-emlékérmet a magyar nyelvtudomány akkori doyenje, Pais Dezső kapta 1968-ban. 2005-ben, a Társaság centenáriumi évében a Magyar Nyelv-díj kivételével mindegyik emlékérmet és díjat odaítélte a Társaság választmánya. 2005-ig 160 emlékérem és díj talált gazdára.